Üdv néktek, Olvasók! Ha valami érthetetlen oknál fogva érdekelne, ki az a buggyant, aki képes ennyi ökörséget összeírni az amúgy hasznosnak szánt, segíteni akaró blogjában, nos akkor hamarosan megtudhatod.

Mit is fontos tudni rólam? Vagy mit ajánlott? ;) Naponta cserélek alsógatyát, utálom a mustárt, szeretem az olívabogyót és szélelementál vagyok. De tényleg. Arra már korábban rájöttem, hogy nem vagyok ember, mert szeretek segíteni, sír a lelkem, valahányszor rosszat, gonoszságot látok vagy észlelek és nagyon feldühít az igazságtalanság és a mai világban ezek a dolgok már nem az emberség jellemzői sajnos,ezért nem tartom hát magamat embernek. De a szélrokonságomat csak nemrégiben fedeztem fel. Ne gondolj semmi természetfelettire, még mindig csak 1-es szinten állok vele, az is lehet, hogy csak ennyi van bennem, szóval, csak némi életerőt nyerek a szélből, ha megérint a szél (nem szó szerint), akkor valami késztetésszerű bizsergést érzek a zsigereimben és merevedésem is van tőle olykor. :D

Na de vegyünk néhány komoly szót is rólam, ami hitelességet adhat blogom tartalmának, lényegének komolyan vételéhez. 90-es vagyok, méghozzá májusi. Erdélyben élek születésem óta. 12 osztályt végeztem, majd leérettségiztem, majd köszöntem és elég volt a tanulásból. Voltam már árumozgató, pereces, festő, de próbálkoztam cukrászattal és értékesítéssel is, ez utóbbiak nem váltak be. Jelenleg egy kb. 20 fős cégnél melózok szakképzetlen munkásként. A cég nevét nem osztom meg, mivel a főnök nem volt hajlandó fizetni érte mondván, a szar se fogja olvasni a szerencsétlenkedésemet.

Szóval egy teljesen átlagos „ember” vagyok (hisz valójában nem is vagyok az) átlagon felüli álmodozásokkal. Tavaly pl. majdnem nekiálltam férfifodrászatot nyitni, egy országos szintű hálózat kiépítésének tervével, csak mert nyereséges és kivitelezhető ötletnek tartottam, végül visszaszálltam a valóságba és lemondtam róla. De lehet, hogy sajnos? Ok, akkor lehet, mégsem mondtam le róla. Vagy nem tudom... Na mindegy, most lényegtelen.

Mik a főbb képességeim? Hát a szélelementálságon kívül elég jól írok helyesen, erős a hajlamosságom számokkal való gondolkodásra és folyton álmodozok. Célom, hogy olyan melóval, foglalkozással szerezhessem meg a mindennapit vagy csak egy kicsivel többet, amit szeretek csinálni, jelenleg pl. fogadással vagy könyvírással, vagy pedig megtaláljam ezeket a megélhetési módokat. Ne értsetek félre, nem a munkát kerülöm, nem a lustaság minél nagyobb kiélvezése az én célom, hanem egy olyan meló, amiért jól megfizetnek, ahol megbecsülik a munkám, a képességeim, amit élvezettel végzek, ahol a főnök egy tök jófej vagy megérdemli, hogy neki dolgozzak. Szóval értitek, ilyen nincs, ezért akarom, szeretném, hogy én legyek a főnököm is meg a munkásom is. Érted. :)